Tapadási súrlódásról akkor beszélünk, ha a testek egymáshoz képest nem mozognak.
Tapasztalat:
Ha például egy szekrényt odébb akarok tolni, akkor egy bizonyos nagyságú erőnél nagyobbat kell kifejtenem, különben a szekrény nem mozdul el. Ha a szekrény nem mozdul el, akkor a ráható erők eredője 0. A talajnak olyan erőt kell kifejtenie, amely az általam kifejtett erőt ellensúlyozza, vagyis a talaj vízszintesen ugyanakkora csak ellentétes irányú erővel nyomja a szekrényt, mint én. F Ft N G
Egymáshoz képest nyugvó testek felületei által egymásra kifejtett erők felülettel párhuzamos komponensét tapadási súrlódási erőnek nevezzük. Nyomóerőnek nevezzük a testek felületei által egymásra kifejtett erők felületre merőleges komponensét.Ha én kisebb erővel nyomom a szekrényt, akkor a talaj is. Ha én nagyobb erővel nyomom a szekrényt, akkor a talaj is. Tehát a tapadási súrlódási erő éppen olyan nagyságú, ami a testre ható vízszintes erőket kiegyensúlyozza, de van egy maximális értéke. Ha ennél nagyobb erővel nyomjuk a testet, akkor a test elmozdul.
Nem mozdul.
Még mindig nem mozdul.
Elindul.
A testre hat még a gravitációs erő és a talaj nyomóereje (N) is. A test a súlyával nyomja a talajt, ezért a hatás-ellenhatás törvénye miatt a talaj által a testre ható nyomóerő (tartó erő) akkora, mint a gravitációs erő.
A vizsgálatok szerint a tapadási súrlódási erő maximális értéke arányos az érintkező felületek között merőlegesen ható nyomóerővel, függ érintkező felületek anyagi minőségtől, de nem függ az érintkező felületek nagyságától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése